Az elmúlt héten egy régi barátommal találkoztam, akivel már évek óta nem beszélgettünk. Egy kávézó teraszán ültünk le, és szóba került a művészet és az irodalom. Megkérdezte tőlem: „Szerinted írnak-e még verseket manapság?” Elgondolkodtam. Valóban, a digitális korban, amikor minden azonnal elérhető, gyorsan betöltő audiovizuális tartalmak uralják le a figyelmünket, vajon mennyire van helye a költészetnek, ami egy mélyebb dolog? De ettől még tudom a választ: persze, hogy írnak.
Gyerekkoromban imádtam a verseket. A rímek és a ritmusok varázsa magával ragadott, és úgy éreztem, hogy a költők pontosan megértik, amit érzek.
De, ahogy felnőttem, a versek valahogy háttérbe szorultak. Az egyetem, a munka és az élet mindennapi kihívásai elterelték a figyelmemet. Azonban nemrégiben egy könyvesboltban sétálva megláttam egy fiatal költő verseskötetét. Kíváncsiságból belelapoztam, és meglepődve tapasztaltam, hogy a mai fiatalok is írnak verseket, sőt, új formákkal és témákkal kísérleteznek.
A modern költészet talán nem olyan széles körben ismert, mint régen, de még mindig él és virágzik. Az internet és a közösségi média platformok is végülis lehetőséget adnak a költőknek, hogy megosszák műveiket a világgal… Instagramon és Facebookon is találkozhatunk rövid, de mély tartalmú versekkel, amelyek sok emberhez eljutnak.
A versben való kifejezésnek máig különleges ereje van. Előnye az ilyen formában való megnyilvánulásnak, hogy az online platformok demokratizálják a művészetet. Bárki megoszthatja verseit, és közönséget találhat magának. Ugyanakkor a túlzott információáradatban nehéz kiemelkedni, és a minőség gyakran háttérbe szorul a mennyiség mögött.
Sokan azt mondják, hogy a költészet már nem releváns, mert az embereknek nincs idejük elmélyülni benne. Ezzel szemben én úgy vélem, hogy éppen most van szükségünk a versekre. A rohanó világban a versek lassításra késztetnek, megállásra és elmélkedésre. Segítenek feldolgozni az érzelmeinket, és kapcsolatot teremtenek másokkal.
A jövőben a költészet biztos fog még fejlődni és alkalmazkodni a kor igényeihez. Lehet, hogy új formákban jelenik meg, mint például a slam poetry vagy a zenével kombinált költemények. A lényeg azonban változatlan marad: a versek továbbra is az emberi lélek tükrei lesznek.